Spanyolok

Paco de Lucia és a borok – spanyol borok kóstolója a Dóm Hotelben (2014. 03. 18.)

Fotók a Galériában!

A bor halhatatlan, az ember halandó. A negyedik szegedi mesterkurzus kapcsán, hogy jön ide a közel múltban elhunyt gitáros emléke? Belátom, öncélú párhuzam, de az első bornál eszembe jutott, és a tizenharmadikig el is tartott. A flamenco ereje és szenvedélye megjelenik ezekben a borokban, ez meggyőződésem, ahogy Don Qujiote-nek (ha már „hispánozunk”) is az volt a lovagi létforma.

A hazai kereskedelemben is elérhető tételek egységes képet és hangulatot mutattak, és ezzel nem uniformizálom a Tempranillo-t a Garnacha-val, a Garnacha-t a Mencia-val vagy épp a Cabernet sauvignonnal. Csak vörösöket kóstoltunk, mindegyik a hordó és a gyümölcsök barátságáról, nászáról szólt. A magas alkohol csak a címkén érzékelhető, de semmi nehézkedés, „csak” finom struktúra és elegancia. Itt sok a szőlő, a sokból arányaiban kevés jó terem, de abból a kevésből, hála a legújabb kori stílusváltásoknak, a környezeti hatásoknak és a kiváló szőlőfajtáknak, ezek a spanyolok igen szép borokat készítenek.

Nagy kedvencem volt Alvaro Palacios Carmins 2011-ese (Garnacha és Carinena házasítása Prioratról/ból), a Terra Personas Negra 2009. (Garnacha és talán Syrah házasítása), de a célszalagot kétségtelenül a Bodegas Benjamin de Rothschild and Vega Sicilia Macán 2009-es Tempranillo-ja szakította át.

Robert Parkernek igaza volt a 93 ponttal, bár hogy R.P-nek mikor van igaza, nem nagyon érdekel.

Szép sor volt, nagy élmény is volt, Mészáros Gabriellának pedig újra csak nagy-nagy köszönet az előadásért, és a borok összeállításáért, Hálóné Tápai Annának pedig
a szervezésért.                                                                               

Kiss Attila

Syrah fajtakóstoló

 

Syrah fajtakóstoló a Mesterkurzuson!
Egy szakértő hallgató, Kiss Attila tollából...

 

Fotók a Galériában!
syrahA 2013. október 22-i Syrah fajtakóstoló „Mesterkurzus” - amely Mészáros Gabriella szakmai előadásával és irányításával zajlott - engem egyértelműen meggyőzött a fajta szeretetét illetően. Lehet, hogy én mozdultam rá későn, lehet, hogy annak magyarországi fejlődéstörténete körvonalazta nehézkesebben a magamfajta, szakmán kívüli számára a fajta jellegét, borának jellegzetességét.

 

Az évekkel ezelőtti néhány hazai próbálkozás azt próbálta elkövetni velünk, amit néhány borászat kb. másfél évtizeddel ezelőtt a Sauvignon blanc fajtával. Majdnem elhittük, hogy a túlzóan korai szüret adta illat- és aromavilág a fajta jegye. Nem az. Ahogy a Syrah esetében sem fajtajelleg az égett gumi és a túlzóan sok bors jelenléte, sem illatban, sem ízben. Mindegy, nem rovom fel ezt a szakmának, sőt: én is úgy tanulok, ha ők is tanulnak.

 

A 12 kóstolt tétel fele magyar volt: Konyári 2011. (Balatonboglári borvidék), Jandl 2007. (Soproni borvidék), Weninger 2003. (Soproni borvidék), Heimann 2011. (Szekszárdi borvidék), Takler 2009. (Szekszárdi borvidék), Kreinbacher 2009. (Somlói borvidék). Mindegyik hibátlan, más-más karakterrel. 

 

A nemzetközi „hatos fogat”: Oxford Landing Estates 2011. (Dél-Ausztrália), Penfolds 2008. (Dél-Ausztrália), Torres 2009. (Spanyolország), Cono Sur 2008. (Chile), Chapoutier 2010. (Franciaország), Jaboulet Ainé 2007. (Franciaország).

 

A magam tetszésindexét persze én is lejegyeztem, de személyes véleményemtől sokkal fontosabb, hogy ez a spontán kereszteződéssel létrejött fajta, amely szülei anyakönyvi kivonatát már rég elvesztette, csodákra képes, és ezer arcát mutatja a világ egymástól távol eső vidékein. Szülőhazájában, a Rhone-völgyében, a Hermitage „férfihormonokkal” telt tételeit és a teljesen más illatú és aromatikájú chilei borok buja, áfonyás, feketeribizlis hangulatát ugyanannak a szőlőfajtának köszönhetjük, mindegy, hogy az Shiraz vagy éppen Syrah.

 

Kétségtelen tény, hogy a valódi minőség megismerésének lehetősége nem olcsó, de a közösségi kóstolás kerete épp ezt tette könnyebbé. A tizenkét tétel - az élményen túl – „csak” a rákukucskálás lehetőségét adja, valamint annak bizonyosságát, hogy a fajtát nem a padlógáz égett gumiszaga és a nagykonyhai kiszerelésű feketebors boldog házassága szülte. Jó pedigré csak jó szülőktől származhat.

 

Köszönet az Ősöknek, köszönet a Szervezőknek!


Alapfokú borismereti képzés Szegeden

Néhány szó az Alapfokú borismereti képzésről

Fotók a Galériában!

2013. május 24-25-26-án egész napos, intenzív, alapfokú Borismereti képzést tartottunk a Dél-alföldi Borsuliban. A tanfolyam, és az oktatás színvonalát a budapesti Borkollégium vezető oktatója, Dr. Mészáros Gabriella tanárnő, és munkatársa Sánta Zoltán, a Borkollégium tanára garantálta.  A közel 40 fajta bor értékelésén keresztül mindenki számára világossá vált a borkóstolás elmélete és gyakorlata. A hallgatók megismerkedtek érzékszerveik működésével, a bor érzékszervi vizsgálatának technikájával, az egyensúly fontosságával a borokban (miből mennyit, hol, és milyen hosszan érezhetünk a szánkban, garatunkban a bor kóstolása során), így a 3. nap végére, a gyakorlati vizsgán (vakkóstolás) a jelenlévők már korrekt, használható borleírást tudtak készíteni.

Az első napon tehát a borkóstolás elméletének és gyakorlatának alapjait hallgatták meg a résztvevők, majd „ellátogattak” az Íz-laboratóriumba, ahol az étel-ital párosítás alapjait sajátították el. Itt gyakorlatban is összekóstolták az édes, zsíros, fűszeres, sós, savas stb. ízeket, a különböző bor fajtákkal (fehér-, vörös-, desszertborokkal, pezsgővel). A kurzus során kiemelt szerepet kapott Tokaj - hungaricumnak számító szőlőfajtáival, különleges adottságaival (terroir, mikroklíma, kitettség stb.), speciális borkészítési eljárásával - a külföldön is leginkább ismert, és elismert, komoly történelmi múlttal büszkélkedő borvidékünk, amit 5 kiváló tokaji tétel kóstolása, elemzése tett „kézzelfoghatóvá”. A második és harmadik napon a borkóstolási gyakorlatok mellett, többek között Szőlészeti-, borkészítési alapismeretek, Szőlőfajta ismeret (kiemelten a Kárpát-medence szőlőfajtái), a Szőlőtermesztés környezeti alapjai, Magyarország borvidékei, stb. előadások hangoztak el.

 A kurzus végén a hallgatók elméletben is számot adtak tudásukról, a három nap, ill. a Bortankönyv II. anyaga alapján. A sikeres vizsga után „Borajánló oklevelet szereznek. A tanfolyam végén a jelenlévők - orvos, jogász, közgazdász, vendéglátásban dolgozók, szőlőtermelők, borkészítők (ha csak hobbi szinten is), kereskedők, ill. azok, akik csak szeretik a bort, és szeretnének többet tudni róla - úgy értékelték, hogy hasznos volt a 3 nap. Sok új és lényeges információ birtokába jutottak, amit munkahelyükön, vagy akár az otthoni vendéglátásban, baráti-, vagy szervezett borkóstolókon, bortúrákon, kiskertjükben, pincéjükben, stb. tudnak hasznosítani.

Többen jelezték a résztvevők közül, hogy őszi, Középfokú, intenzív tanfolyamunkon szeretnék folytatni a tanulást, a Világ borainak, borvidékeinek megismerésével, ahol már kiemelt szerepet kapnak a párlatok és a pezsgők is.

Toszkána keresztül-kasul

2013-BAN IS MESTERKURZUSOK SZEGEDEN!


Mesterkurzus újra töltve!
Fotók a Galériában!

2013-ban is folytatódnak a Pasaréti Mesterkurzusok a Dél-alföldi Borsuliban, Szegeden. Idén először - április 09-én, kedden este „Toszkána keresztül-kasul” címmel - Olaszország híres borvidékein barangoltunk - a tervezett 12 helyett - 15 toszkán vörös társaságában.
Bor kalauznőnk, Dr. Mészáros Gabriella
a budapesti Borkollégium ügyvezetője, vezető oktatója volt, aki most is nagy hozzáértéssel válogatta össze, a világszerte nagy népszerűségnek örvendő borvidék meghatározó nedűit.
A 2011-es évjárat Chianti del Barone Ricasoli tökéletes „belövő bor”-nak bizonyult, meggyes, ribizlis, fűszeres aromáival, markáns savaival; ezt három másik követte ugyanebből az évjáratból. (Még gyerek cipőben járnak.)
Az előzőeknél nagyobb tetszési indexnek örvendhettek a 2010-es toszkánok, (5 tétel) mint pl. a Rosso di Toscana Altesino, Rosso di Montalcino Fanti, vagy a Rosso di Montalcino Mastrojanni.
A 2009-esek (4 tétel) már osztatlan sikert arattak a kóstolók körében.
A legtöbb szavazatot kapott „Vino Nobile di Montepulciano le Bérne” is ebbe a csoportba tartozott.
A 2008-as Chianti Classico Riserva Paneretta az előkelő harmadik helyet gyűjtötte be a népszerűségi listán.
Végül, a 2006-os Brunello di Montalcino Podere la Vigna tette föl az „ i”-re a pontot.
(A Brunello di Montalcino DOCG legjobbjai egyébként, a világ legszebb borainak versenyében is megállják a helyüket, nem egyszer begyűjtve, akár a 100 pontot is, jeles borszakíróktól, kóstoló grémiumoktól. )

Természetesen, ahogy ezt, már az előző Mesterkurzuson is megtapasztaltuk, a borok kóstolásán túl rengeteg új információt kaptunk; meghatározó szőlőfajtákról (Sangiovese, Canaiolo nero, Montepulciano, stb.), Toszkána borrégióiról (Chianti, Montalcino, Montepulciano), bortörténelemből, elhelyezkedéséről a világ bortérképén.
Tradíciókról, családokról, (Mediciek, Frescobaldik, Antinorik) akik több évszázada termelnek szőlőt, készítenek bort ugyan azon a birtokon, de emellett a kultúra, a művészetek mecénásai is voltak.
Megtudtuk, hogy a terroir, a bortermelő területek mikroklímájának sokszínűsége magyarázza, (amit a borok kóstolásnál egyértelműen tapasztaltunk) hogy ugyan abból a szőlőfajtából, egy évjáratból származó, hasonló technológiával készült borok mennyire eltérőek lehetnek.
Kiderült az is, hogy itt alkották meg a „Super- Tuscans” (Szupertoszkánok) kategóriát is, ill. kik használhatják a „gallo nero”, azaz „fekete kakas” logót.
Szó esett még árakról, gasztronómiáról, helyi sajtokról, tésztákról, étkezési szokásokról stb. és mind e közben a vetítőn Toszkána gyönyörű, lankás tájaiban, ciprus allée-iben, palazzóiban gyönyörködhettünk.
A kóstolt borok számával egyenes arányban fokozódott a hangulat is.
A 14 toszkán vörös beváltotta a hozzájuk fűzött reményeket.

 „Ismeret, tudás, örömszerzés”

Bízom abban, hogy a foglalkozás elérte célját, és az előadás után, a 24 fős, lelkes, jókedvű társaság is úgy érezte, a Dél-alföldi Borsuli mottójának mind három kritériuma teljesült.
A jelenlévők többsége, a körbe adott „Kívánságlista” alapján, Syrah/Shiraz fajta kóstolón venne részt legszívesebben.

Legyen úgy!

Ez év őszén „Körbejárjuk a Shiraz-okat / Syrah-kat ”!


Debütált a Dél-alföldi Borsuli

9

Fotók a Galériában!

”Burgundia fekete fehérben” címmel, 2012. október 25-én tartottuk az első Mesterkurzust - a budapesti Borkollégiumban már nagy népszerűségnek örvendő Borestek mintájára – Szegeden, 12 fajta burgundi bor kóstolása mellett - melyeket különös gonddal válogatott a résztvevők számára Dr. Mészáros Gabriella a budapesti Borkollégium ügyvezetője, vezető oktatója, és az est előadója.

Burgundia meghatározó borrégióin barangoltuk  Mészáros tanárnő vezetésével. Jártunk a legjobbnak tartott borvidék eredetvédett termőhelyein, településein, parcelláiban-dűlőiben, ha csak képzeletben is gyönyörködhetünk, a vetítőn megjelenített csodálatos tájakban Chablis-tól Cote d’Or-on át egészen Beaujolais-ig.

Megtudtuk azt is, hogy miért pont Chardonnay és Pinot Noir a meghatározó szőlőfajta Burgundiában. Szó esett a helyi terroirokról, a különleges és egyedi mikroklímáról, a termelőkről, hagyományokról, birtok- és szabályozási rendszerekről, gasztronómiáról stb.

Hat kiváló fehér, köztük jó néhány évjáratos tétel kóstolása során, többünkben átértékelődött a chardonnayról, mint szőlő és bor fajtáról kialakult kép. Az itteni (burgundiai) chardonnay-k, a világban néhány évtizede elhíresült ABC („anything but chardonnay” mozgalom) közepette is megőrizték önálló arcukat.
A Petit Chablis, Williem Ferve (2010) fiatal kora ellenére „vitte a pálmát”! Markáns savak, ásványos, tűzköves, sós íz, tökéletes egyensúly. Méltó képviselője a régiónak.
A 2002–es Bourgogne Pouilly-Fuisée, Dufouleur Pere&Fils, egy másik körzetnek, Le Maconnais-nek, a zászló vivője is lehetne.
A gyümölcsös aromák mellett, a hordós érlelés mogyorós-diós íz jegyeit érezhettük, a még mindig szép savak társaságában. Itt már egy kissé magasabb, 13%-os alkohollal biztosítva az egyensúlyt.

És még csak ezután jöttek a „feketék”!

Szintén hat fajta. A hozzáértők számára nem okozott meglepetést, hogy Burgundia hagyományos kékszőlőjéből készült bor, (amit nem véletlen neveznek a szőlőfajták királykisasszonyának) nem vastag húzós tanninjairól híresült el, és vívott ki magának dobogós helyett a csillagászati áron kínált borok sorában. Jóval inkább fiatalon, piros bogyós gyümölcsökre; később, a bor érésével, fűszeres, csokoládés, vegetális és pikáns, animális jegyekben gazdag íz- és illatvilágával, melyek szépen „összesimulva” az alapvetően savhangsúlyos borokban meghatározó illat- és íz élményben részesítik a fogyasztót.
A Pinot Noir-ok kóstolása, értékelése nálunk is hozta a „papírformát”, voltak, akik teljes elragadtatással, és volt, aki fenntartással fogadta, de senkit sem hagyott hidegen a fiatalabb és korosabb, szép évjáratokat idéző, Grand- és Premier Cru vidékekről származó tételek.

Kóstoltunk, tanultunk, értékeltünk, iránytűt kaptunk a burgundik vásárlásához… vagy kedvet egy burgundiai bortúrához?

De számomra továbbra is igaz a mondás:
Szereted a burgundit? Persze, ha ajándékba kapom! 

A visszajelzések alapján úgy értékelem, hasznosan, jó hangulatban töltöttünk el egy csütörtök estét, kellemes környezetben, kiváló borkedvelő, borértő társaságban, új ismeretekkel gazdagodtunk, a világ egyik meghatározó bor régiójáról.

Már az est végén felmerült a kérdés: Mikor lesz a következő?
Ötletek is érkeztek szép számmal. Ígérem lesz folytatás, számos borvidék vár még felfedezésre tengeren innen és túl.